1938-ban született, a József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd 1963-ban kitüntetéssel szerezett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.
1957-ben medikusként lépte át először az egyetem kapuját és már harmadévesként a városmajori klinikán externált. 1963-ban a legendás sebész professzor, Kudász József vezette IV. Sebészeti Klinikán indult el az érsebészet felé vezető úton. Olyan mesterek keze alatt szerezte meg elméleti és klinikai tudását, mint Soltész Lajos, vagy Szabó Zoltán professzorok. Ahhoz a nagy generációhoz tartozott, akik ott lehettek az érsebészet, a szívsebészet és a mellkassebészet születésénél. 1968-ban sebészetből, 1970-ben tüdősebészetből és 1980-ban érsebészetből szerzett szakvizsgát. 1972-ben az orvostudományok kandidátusa, 1988-ban az orvostudományok doktora tudományos minősítést szerezte meg. Az egyetemi ranglétra összes fokát végigjárta. 1992-ben kapott tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést az Ér- és Szívsebészeti Klinika élére. Nevéhez fűződik az OEP által finanszírozott stentgraft program beindítása, a Homograft Bank kialakítása, az intervenciós radiológia korszerű műveléséhez szükséges eszközpark megújítása, valamint az invazív kardiológia egyik hazai fellegvárának, a Cardiovaszkuláris Centrumnak a felépítése is. A budapesti infarktus ügyelet megszervezésében is aktívan részt vett.
1976-77-ben Skandináviában volt tanulmányúton. 1970-ben alapfokú orosz nyelvvizsgát, majd középfokú angol nyelvvizsgát szerzett.
319 közleménye jelent meg, köztük 13 könyv és 36 könyvrészlet. 7 könyvet szerkesztett, 7-nek az ábráit is ő készítette.
Szakmapolitikai és közéleti tevékenysége is páratlan. Az általa betöltött funkciók felsorolása lehetetlen, így itt a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabbakat említjük meg. Az Országos Érsebészeti Intézet igazgatója, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, a Magyar Sebész Társaság vezetőségi tagja, a Budapesti Orvosi Kamara elnöke, a MOTESZ elnöke, az Érsebészeti Szakmai Grémium elnöke, a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja, az Egészségügyi Minisztérium Szakképzési és Továbbképzési Tanácsának tagja, az Érsebészeti Vizsgabizottság elnöke volt. 2018-tól részt vett a Professzorok Semmelweis Kollégiumának munkájában.2006-2007. között a BOK elnöke, 2007-2010. között alelnöke. A kamarát elnökként is a rá jellemző maximalizmussal, odaadással vezette, mindig törekedett arra, hogy kollégáinak, a BOK tagjainak érdekei az akkori nehéz időszakban se sérüljenek. Mindig az egységet, az összetartozást képviselte. Tevékenységét a kamara Hippokratész Emlékéremmel ismerte el.
Nemes Attila professzor úr élete végéig, amíg betegsége megengedte tagja volt az Orvosokért Alapítvány kuratóriumának, ahol szintén megmutatkozott emberi nagysága, az, ahogy a fiatal, valamint a rászoruló idős, beteg kollégák megsegítéséért tevékenykedett.
Munkásságát több állami és szakmai elismeréssel jutalmazták:
– 1963. Felsőoktatási Érdemérem
– 1979. Kiváló Oktató
– 1996. Kitasato Emlékérem
– 1997. Soltész Lajos Emlékérem
– 1998. Magyar Érdemrend Középkereszt
– 2000. Balassa János Emlékérem
– 2001. Semmelweis Emlékérem
– 2002. MOTESZ Díj
– 2003. Batthyány-Strattmann László Díj
– 2005. Markusovszky Lajos Díj
– 2005. Műegyetem 1782. Érem
– 2005. XII. kerület első Díszpolgára
– 2010. Hippokratész Emlékérem
– 2014. Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal.
Köszönjük Nemes Attila Professzor Úrnak, hogy munkásságával, életével példát mutatott kollégái számára.
Az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békében!
MOK BTSZ
elnöksége
