2020. október 28-án ünnepeltük Dr. Batthyány-Strattmann László születésének 150. évfordulóját, akit 2003-ban II. Szent János Pál pápa a „szegények orvosaként” Rómában, a Szent Péter Bazilika előtt, avatott boldoggá, TV közvetítések révén is, sok millió néző szeme láttára, a katolikus egyház szertartása szerint. Élettörténetéből, amelyet hosszan lehetne ismertetni, fontos kiemelni: 1870-ben született Dunakilitiben történelmi, főnemesi, grófi családba. Küzdelmes útkeresés után 1900-ban Bécsben, elvégezte az Orvosegyetemet, polgári foglalkozást választott. Köpcsényben (ma: Kittséé) birtokán, vagyonából kórházat hozott létre (amely ma is jól működik), ott sebész, majd szemész szakorvosként dolgozott, hihetetlen kézügyessége volt. Feleségül vette Coreth Mária Terézia grófnőt, aki segítette, kiemelte őt bizonyos fokig céltalan életéből, példás felesége, mélyen vallásos, közösségért dolgozó társa, munkájában asszisztense lett. Boldog házasságukban 13 gyermek született. 1914-ben hercegi címet, birtokot örökölt. Trianon után hazájának Magyarországot választotta. Körmendi kastélyában szemészeti klinikát rendezett be. Sokat dolgozott, még körorvosként is. 20 ezer szemműtétet végzett. Állandóan képezte magát, tudományos munkát is folytatott, nagy műveltségű volt, több nyelven beszélt. Ezermester, szülészmester, tüdőszanatóriumok létrehozója, szociális intézmények, alapítványok támogatója volt. A mélyen vallásos orvos a szegényeket ingyen gyógyította, távozáskor gyógyszerrel, élelemmel, pénzzel látta el őket. Puritán személyiség volt, nevének leírásakor a herceget, grófot sokszor elhagyta, a doktort soha nem. Küldetése volt: a betegek és a szegények ellátása. Már életében szentként tisztelték. 1931-ben húgyhólyagrákban halt meg Bécsben. Németújváron (ma: Güssing) temették el a Batthyány kriptában. Sok ezren, köztük szegényei búcsúztatták. Gyógyító, klinikai onkológus és nőgyógyász szakorvosként, gyakran találkozom súlyos betegekkel. Megtanultam, hogy orvosi tudásom, tudományom mellett szükség van a HIT segítségére. Gyakran fohászkodunk, amikor képességeink kimerülnek és vágyaink teljesülését transzcendens hatalomtól reméljük. A súlyos betegségből való felgyógyulást segíti a hit, amely, mint életerő táplálja az akaratot. Fontos, hogy a gyógyító át tudja adni a gyógyulásba vetett hitet a beteg számára, bizalmat, reményt tudjon kelteni, terheit csökkentse. Az Evangéliumokat olvasva gyakran találkozunk Jézus gyógyító tevékenységének leírásával. Sok és sokfajta beteget gyógyított: vakot, süketet, bénát, elmebeteget, megszállottat, sérültet, leprást, vérfolyásos asszonyt, Lázárt feltámasztotta, felsorolni is nehéz. Amikor gyógyított a következőket mondta: „Ne félj, csak higgy és meggyógyulsz!” Jézus követőinek életében valósággá váltak az emberszeretet erényei, amelyek évszázadok múltán is követésre méltóak és befolyásolják a társadalmak életét. Szentnek, boldognak nevezzük őket, akik különösen kiemelkedtek a keresztény erkölcs gyakorlásában vagy mártíromságot szenvedtek és egyházjogi eljárás kinyilvánította tiszteletüket. A Hit, az erkölcs és emberszeretet fontosságát a mindennapi munkában Batthyány doktor életművében, gyógyító munkásságában láthatjuk, amely például szolgál minden orvos, minden gyógyító és az emberiség számára is. „Hálát adok a Teremtőnek és megköszönöm, hogy az orvosi pályára hívott…” – írta Naplójában. A Dr. Faigl Ilona háziorvos által alapított Dr.Batthyány László Orvoskör Egyesület, amelynek alelnöke vagyok, névadójának példaképül való bemutatását, erkölcsi elveinek hirdetését, továbbadását végzi az egészségügyben és az élet minden területén. A budai ciszterci Szent Imre templom kápolnájában oltárképet állítottunk boldoggá avatásának évfordulójára, amelyen Batthyány doktor látható szegény betegei között, jobb oldalán Szűz Mária Magyarország patrónája, a gyermek Jézussal, bal oldalán a legismertebb magyar szent: Erzsébet a rózsákkal. A kép üzenete: ha valaki beteg, forduljon orvoshoz, miként mentek Batthyány doktorhoz, fohászkodjanak Jézushoz, Szűz Máriához, higgyenek a gyógyulásban és akkor bekövetkezhet, miként Szent Erzsébetnél a „rózsák csodája”, meggyógyulnak. A márványtáblán Batthyány doktor rövid életrajza olvasható. Az oltárkép, a márványtábla és most a Szentkép, terveim szerint készült, mert a művészet, azon belül is egy műalkotás, olyasmit tud adni az embernek, amely kiemeli anyagi meghatározottságából. Boldog Batthyány doktort, a gyógyítót, a gyógyítást kívánom megjeleníteni, dicsőíteni és a Hit fontosságát. A születési évfordulóra készült kép megfestésére ahogy előzőleg most is, Angyal Júlia festőművészt kértem fel. A képen középen Jézus látható, a legfőbb gyógyító, körülötte ikonszerű elrendezésben 7 orvos szent: LUKÁCS ( a 3. Evangélium és Az apostolok cselekedetei írója, festő, képfaragó, szónok és térítője, Pál apostol szerint „kedves orvos”, aki vértanú lett); PANTALEON(a kisázsiai Nikodémiában híres, nagy tudású, fiatal, csodatévő orvos, a szegényeket ingyen gyógyította, kereszténnyé lett, ezért Diocletianus császár, akinek udvari orvosa volt, 300-ban kivégeztette); KOZMA ÉS DAMJÁN(3. században Kisázsiaiban buzgó keresztény, csodatevő orvosokként, sebészként, a szegényeket ingyen gyógyítva, az „önzetlen égi tudomány” művelőiként gyógyítottak, keresztényüldözés áldozatai lettek, a magyaroknak különlegesen kedvesek, mert a Szent Korona alsó, Corona Graeca részén láthatók, amelyet a bizánci császár adományozott); BALÁZS( a kisázsiai Sivas városban csodatévő gyógyító orvos, püspök, torokbajok elleni védőszentként ismert: „Balázs áldás”, keresztényüldözés áldozata lett); MOSCATI (Giuseppe, olasz orvos, kutató, kémikus, munkáját a papi hivatáshoz hasonlította, adományokat osztott, gyógyíthatatlan betegeket és szegényeket ingyen kezelt, sok tudományos munkát írt, a Vezúv kitörésekor mentette a lakosságot, az önzetlen szeretet hirdette, 47 évesen halt meg, 1987-ben szentté avatták); GIANNA(Beretta Molla, olasz gyermekgyógyász orvosnő, mélyen vallásos, fiatalok keresztény nevelésben is részt vett, hívő férjének 3 gyermeket szült, amikor 1961-ben ismét várandós lett, közben kiderült, hogy vészesen növekvő méhdaganata van, Gianna várandósságának kiviselése mellett döntött, elutasította a műtéttel magzatának elvesztését, kislánya világra jövetele után szepszisben meghalt, az élet tanújának nevezik, mert megtagadta az abortuszt, amellyel megmenthette volna életét. 2004-ben családja és közben negyedik, orvossá lett leánygyermeke jelenlétében avatták szentté). Végül, akinek ünneplésére a kép létrejött és a kápolna része lett: Boldog Dr. Batthyány-Stattmann László,” a szegények orvosa”, aki liturgiai szempontból még nem szent, akit így kívánunk ünnepelni, mert kiváló orvosi munkája, tudása, jótékonysága, hite, elismertsége a Szentek közé emeli, ott a helye és bízom benne, hogy hamarosan egyházjogilag is szentté avatják. 2020. október 18-án ünnepélyes szentmise keretében avatta fel, áldotta meg Snell püspök úr, a Batthyány család, az Orvostudományi Egyetem vezetői, sok más neves orvos, közéleti személy és vendég jelenlétében, a járványügyi szabályok pontos betartásával. Köszönet a Budapesti Orvosi Kamarának, hogy a Kápolnában a Márványtábla után most a Szentkép létrejöttéhez is jelentős anyagi támogatást nyújtott.
Dr. Mikecz Tibor
XVIII. kerület Egészségügyi Szolgálat, klinikai onkológus, nőgyógyász osztályvezető főorvos
Magyar Orvosi Kamara Budapest XVIII. kerület Területi Szervezet elnök
Boldog Dr. Batthyány-Strattmann László Orvoskör Egyesület alelnök